Bemutatkozás

1960.április 17-én  Szovátán, a tudósok, bemérték a világ középét!

       Mozer János vagyok, orgonista karnagy, a mezőkövesdi Szent László Templom kántora. Általános iskolámat szülővárosomban jártam ki, majd Gyulafehérvárra kerültem, az úgynevezett „kántoriskolába”. Itt  végeztem középiskolai tanulmányaimat 1975-79 között.
       Ez az iskola akkoriban az egyetlen magyar anyanyelvű egyházi középiskola volt Erdélyországban, mely egyben kisszemináriumként működött. Itt ismerkedtem meg a „hangszerek királynőjével”, mely azóta is meghatározó helyet foglal el az életemben.  A kántori oklevél megszerzése után 1980-ban kerültem a nagyváradi Olaszi, ”Barátok Templomába”. Itt tíz évig működtem kántor- orgonistaként.1990-ben tovább tanulás céljából  családommal Magyarországra települtünk. Szegeden, a Rókus templomban szolgáltam két éven át, majd megpályáztam a mezőkövesdi Nagytemplom kántori állását. 1992-től itt élek családommal. 1995-1999 között sikeresen elvégeztem a budapesti Egyházkarnagy Képzőt.
       A liturgikus szolgálaton kívül számos hangversenyt tartottam, s most az új orgonánkon újult erővel szervezzük a következő egyházi év orgona koncertjeit.


Te Deum Laudamus!

       Nagy öröm van a Szent László Egyházközségben, mert elkészült végre az új orgona! A régi lebontását a karzat elkorhadása tette szükségessé. Az újjáépítés nagyon nagy anyagi befektetést igényelt volna, ezért Jéger Károly pápai prelátus úr, a képviselőtestület támogatásával egy új orgona építése mellett döntött. Három manuállal, 35 regiszterrel (változattal) és több mint 2545  síppal rendelkezik új orgonánk. Méretét tekintve nem nagy , mivel 40 regiszterig kis, 40-80-ig közepes, 80-tól többnél pedig már nagy orgonának számít. Templomunk belső tere (légköbméterrel számítva), sokkal nagyobb hangszert igényelt volna, de az anyagiak ezt nem tették lehetővé. Hét nyelvregiszter, ebből két sor úgynevezett spanyol trombita, amely vízszintesen, kívülről láthatóan van fölfogatva. Ezen kívül rendelkezik harsona, oboa, basson, cleiron és trombita hangszínnel is. Igényes szerkezeti adottságainak köszönhetvén a liturgiaszolgálaton túl, az orgonairodalom egészét elő lehet adni rajta. Hangzástervét Koloss István, a Szent István bazilika orgonaművésze, zeneszerző, orgonaszakértő készítette, kivitelezője a „Váradi Orgonaépítő Cég”. Több mint három esztendő telt el az elhatározástól a befejezésig, mely a nagylelkű támogatók nélkül nem jöhetett volna létre, ide sorolandó templomunk ifjúsági kórusának németországi koncertsorozatának bevétele is!


A templom története

            A műemlék jellegű templom helyén a XIII. században már állt egy gótikus templom. Ez a későbbi idők folyamán szűknek bizonyult, ezért hajóját 1768-ban a meghagyott szentély kivételével lebontották. 
Az ősi szentély most a templom Mária-kápolnája, ahol a gyóntatószékek találhatóak. A bővítés 1770-ben befejeződött, melynek emlékét a torony alatti bejárati ajtó fölött található címer felirata is jelzi.
            A templom mérete nagyobb tornyot kívánt, ezért 1898-ban újabb torony épült. Ez az 1956-os   forradalom során félig elpusztult, újjáépítés 1960-ra fejeződött be.
A főoltár mellett- mely Szent László királyt, a templom védőszentjét ábrázolja, még három oltár található: Szent Anna és Nepumuki Szent János oltára illetve a Mária-kápolna oltára. A főoltár képét Abádszalóki Kovács Mihály egri egyházi udvari festő készítette. 
            A csodálatos színekben pompázó templom-freskók Takács István (mezőkövesdi nagytemplomos) munkáját dicsérik. Az orgona 1965-ben épült újjá, két manuálos, elektro -pneumatikus rendszerűvé.
           Harangjait a templom a háborúk alatt többször elveszítette, a mostanit 1928-ban szerezték be, a nagyharangot pedig 1966-ban.
Címertani szempontból érdekes a Nepumuki Szt.János oltár koporsóján látható mezőkövesdi címer, illetve a Sz. Anna oltáron lévő magyar címer.
A Mária-kápolna freskói egyházművészeti jellegük mellett valóságos matyó múzeumi értéket képviselnek, hiszen megörökítik a matyó nép mindkét nemének és minden korosztálynak népviseletét.
             A szentély apszisának képe, a főoltár felett Jézus Krisztust, a világ Uralkodóját ábrázolja. A Megváltó két oldalán balról az isteni erények, a hit (kereszt), a remény (horgony), és a szeretet (szív) látható. Jobbról a négy sarkalatos erény, az okosság (önmagát tükörben vizsgáló alak), az igazságosság (bekötözött szemű alak), a mértékletesség (repülő sast fékező alak), és a lelkierősség (angyal) található. A festett oszlopok mellett, az oltárkép két oldalán balról-jobbra Szt. Mór, Szt. Margit, Szt. Erzsébet és Szt. Gellért festett szoborutánzata tekinthető meg.
            A szentély feletti mennyezet freskói Szt. László életének jelenetei láthatók. Középen a nagyváradi székesegyház alapítása, jobbra a vízfakasztás legendája, balra a keresztes hadak fővezéri címének felajánlása.
            A középső kupola freskója a négy sarokban Jézus születése, halálla, feltámadása és az ősatyák kimentése a limbusból. Felhőtrónuson  foglal helyet a Szentháromság, a felső régióban, tőle jobbra a pátriárkák és próféták, balra az apostolok közössége. A Szentháromság alatt egy csoport, élén Szt. Mihály főangyal, balra a Szt. Szűz Anya alakja található. Mellette Szt. József, Szt. Anna és Keresztelő János. Tőlük balra magyar szentek csoportja látható. A kupola kereszt-tengelyében két oldalt a keresztény hagyomány szerint, Szt. Ágoston és Szt. Ambrus éneklik a Te Deumot, a két diadalíven a Jó Pásztor és az Isten Báránya jelkép tekinthető meg. A négy sarokban a négy evangélista alakja foglal helye: Máté (angyal), Márk (oroszlán), Lukács (tulok), János (sas).
           A kórus előtti mennyezeten a tanító Krisztus és a Szt. Család, a háttérben pedig Mezőkövesd látképe mutatkozik. Az orgona felett Szt. Cecília és az aprószentek énekkara a kis Jézus dicsőítését éneklik. Az ún. „setét kar”-ban (mert nincs rajta ablak) az utolsó vacsora freskója látható.
            A freskók Takács István, egyházközségünk tagja, mezőkövesdi festőművész készítette, a minden magyarázat nélkül is áhítatra hangoló freskókat. Ezek magukon viselik a matyó népművészet elemeit is: eleven, szinte szikrázó színek, megnyugtató összhangban.

A mezőkövesdi Plébánia Templom új orgonájának hangképvázlata.

Pedal C-g' 32 hang

Contrabass 16'
Subbass 16'
Octavbass 8'
Bourdonbass 8'
Quintbass 5 1/3'
Octavbass 4'
Mixturbass 2' + 1 1/3'
Posaune 16'
Clairon 4'

P/I, P/II, P/III

Hauptwerk C-c'''' 61 hang

Gedackt 16'
Praestant 8'
Flute harm. 8'
Bourdon 8'
Salicional 8'
Octav 4'
Rohrflöte 4'
Quinte 2 2/3'
Superoctave 2'
Mixtur 1 1/3' 5x
Trompete 8'

I/II, I/III
Tremulant

Schwellwerk C-c'''' 61 hang

Diapason 8'
Cor de Nuit 8'
Gamba 8'
Vox celestis 8'
Violoctav 4'
Flute Trav. 4'
Sesquilaltera 2 2/3' + 1 3/5'
Flute octav 2'
Piccolo 1'
Plein Jeu 2' 4x
Basson 16'
Hautbois 8'
II/III
Tremulant

Solowerk C-c'''' 61 hang

Trompete 8'
Trompete 4'
Cornett 8' 3-5x

Mechanikus játszótraktúra, elektromos kopulák,
elektromos regiszertraktúra, 256-Setzer, csúszkaláda.